hét főkapitány: a főhatalom gyakorlói a király nélkül maradt országban. - I. Ulászlónak (1440-44) a várnai csatában történt eleste után 1445: az ogy. olyan határozatot hozott, hogy amennyiben Ulászló kir. nem térne vissza (halálában még nem voltak biztosak), elismerik a gyermek Habsburg László (később V. László) uralmát, ha III. Frigyes ném–róm. cs. (1440-93) lemond gyámi jogairól, és a nála lévő Lászlót a Szentkoronával együtt kiadja; ha nem - új kir-t választanak. László hazatértéig v. az új kir. megválasztásáig a főpapok és bárók testülete, az országtanács kezében maradt a hatalom; ennek képviselője volt a tanács által saját tagjai közül kijelölt 6 főkapitány: az Ulászló-párti Hunyadi János, Újlaki Miklós, Rozgonyi György, Gúti Ország Mihály s a László-párti Szentmiklósi Pongrác és Bebek Imre. Később hetedikként csatlakozott hozzájuk Giskra (Jiskra) János. A főkapitányok között az orsz-ot 4 ker-re osztották. Hunyadi megbízatása a Tiszántúlra terjedt ki, vsz. Erdéllyel együtt, Újlakié a Tisza innenső oldalára és a Dunántúlra. A többi 5 főkapitány a 2 felvidéki ker-et irányította. A főkapitányok feladata az ogy. határozatok végrehajtása s a hatalmaskodók megfékezése volt, a nemesekkel és polgárokkal tartott rész-országgyűlések segítségével. Ezt megnehezítette, hogy a főkapitányok közül többen a legnagyobb hatalmaskodók közé tartoztak. A ~ kormányzata 1446. VI. 6-ig tartott, mikor Hunyadit kormányzóvá választották. B.A.

Elekes 1952. - Századok 1957. (Mályusz Elemér: A m. rendi állam Hunyadi korában)